Elgondolkoztam, hogy valóban őrült vagyok -e... Annyi biztos, hogy a bioritmusom katasztrofális állapotban hever... Az utóbbi két naptári napon, gyakorlatilag reggel 5-6-kor aludtam el, és délután 4-ig ill (a másik napon) kisebb megszakításokkal este 8-ig "húnytam"... Aztán meg éjszaka üveges tekintettel bámultam a tv-t, mert egyszerűen másra nem nagyon voltam képes a dohányzós kutyaszellőztetésen kívül... És hát magamat analizálván ilyenkor rohadtul "ki tudok ábrándulni"...Jobb helye lenne ennek a szerves hulladéknak a patológián, mint a kis szobácskámban... Az egyik fél éjszakám legalább nem a tv-zéssel telt, hanem annak tervezésével, hogy hogyan kéne belefulladni egy távoli ország egy eldugott tavába, irataimat megsemmisítve, hogy senki ne tudja meg , hogy hova tűntem...:S A hülye álmaimtól mégjobban elment az életkedvem... Egy pszichiátriai témájú könyvemben meg valamiért tökéletes személyleírást találtam magamról a szorongásos személyiségzavarok jellemzésénél...
Fasza... Minden passzolt, hogy bekuporodjak a takaróm alá, s azt magamra húzva sajnáltassam magamat... Mindenesetre tegnap kisebb csoda történt, mert este a nagy enyészet közepén becsöngetett egy rég nem látott barátom(lány:P), mert éppen erre járt... Siránkoztam neki vagy fél órát, aztán erélyesen "kihúzott" az ólamból, és elmentünk bowlingozni... A kis pörgés, meg a gyógysör egész jól meggyógyított... Egyébként rájöttem, hogy az isten is gurítgatásra teremtett... Nem hiába szinonímája az italozásnak a "legurítás"...;)
Szerencsére ma már hajnali 10 órakor felébresztett nagybátyám, így hát muszáj volt felkelnem... Szimbiózisban élvén a kis számítógépemmel arra gondoltam, hogy újra rakom ezt a gusztustal windózzt, és tán ezáltal én is újjászülethetek... Véghez is vittem a dolgot... Végülis a sikerélmény meg is volt, a deprimáltságom is nyugovóra tért... Csak azt nem tudom, hogy hogy bírom ilyen rapszódikusan váltogatni a hangulatomat... Valószínűleg transzszexuális vagyok, és valami csoda folytán 23 évesen elkezdtem klímaxolni...:S Hát azér' csak nem...Valószínűleg csak szex-, és alkoholhiányom van...:)
Na jó, fejezzük be, mert megjött az örömszerzőm... (Kéjesen rendeltem egy pizzát, mert gondoltam itt az ideje reggelizni...) No meg a végén teljesen elriasztom az "anoním" egyfős olvasóközönségemet...:)
-Hát akkor jó étvágyat!
-Köszi
Patrick McMurphy
zárt osztály...
2008.04.15. 18:05 :: matekacska
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pszichomate.blog.hu/api/trackback/id/tr67426931
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
